Ahogy lehunyom a szemem, rögtön számonkérős álmok jönnek. Az asztalnál ülünk, és magyarázkodok a gyerekeknek, bíróság előtt felelek a tetteimért, illetve már többször akasztani vittek. Egyszer még a hajamat is levágták.

Félek, hogy utolér a büntetés, amiért ötven éve először biztonságban érzem magam.

Hány napom, hetem lehet még ebből, amíg ki nem találja valaki, hogyan hiúsítsa meg?

Mivel fogok lakolni?

Kolléganőm írta rólam, saját weboldalán:
"Ennyi véletlen párhuzam után, szerintem még a teljesen hitetlenek is megtérnének, legalább egy kicsit."

Úgy legyen.