Behívtak a misztikus szobába, ahol az interjú is volt áprilisban. Alezredes most is az asztal alá hevert, és odatartotta nekem a gumijátékát. Tudtam, hogy nem érdemes érte nyúlnom, úgyse adja oda, csak villog vele. Rylie viszont, a csokoládébarna labdrador, aki még kezdő a vakvezető szakmában, érte nyúlt, és Ales letette neki. Rylie látássérült gazdája, érezve a fészkelődést, kiadta a feküdj! parancsot, és Rylie ügyesen úgy vetődött, hogy bár a parancsot betartotta, a gumibigyót is megszerezte. Mosolyogtam - mint most már tudjuk, ráncaim baloldalt mélyebbek - és leültem félszegen és félseggen.
- Bezavaztunk az élőshow-ba - mondta szakmai vezetőm, én meg néztem, mint aranyhal az akváriumban. Mivel nem nézek X faktort, meg kellett magyarázni, megy tovább a program, bár egyelőre kurtított vitorlákkal.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése