Tündér Lalá-t hallgattam. Szerepel benne egy író (az Író), aki Tündérország szélén él, sokat ír a tündérekről, de teljes valójukban nem láthatja őket soha, átváltozott formában jelennek meg előtte. Természetesen jó ember, hisz író... Szabó Magda olvasatában egyértelműen azonos fogalmak. Mikor az Író haldoklik, igazi mivoltukban letelepednek az ágya köré az általa oly sokszor megírt teremtmények, és annyira bámulja őket, hogy észre sem veszi a haldoklást, csak nézi őket, sokszor, és szeretettel megteremtett lényeket, akiket végre láthat.

Író, szeresd a  figuráidat..., ha egyszer megjelennek az ágyad körül, az tiszta öröm legyen.